Bár a környezetkímélő energiaforrások alkalmazása évről évre növekszik, az igazi boom az elmúlt időszakban indult el az erre irányuló lakossági beruházoknál. A KSH adatai szerint a lezárások előtt is folyamatosan nőtt a környezetkímélő energia felhasználása, 2010-ben az elsődleges energiahordozók termelése 496,9 petajoule volt, a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt energia pedig csak 114,7. Az előzetes adatok alapján 2020-ra ez a szám az elsődleges energiahordozóknál 450,8-ra redukálódott, míg a megújuló energiaforrásoknál 138,1-re emelkedett.

Az ökotudatos energiafelhasználás iránti növekvő igény a vállalkozások bevételénél is érzékelhető, a Creaton South-East Europe Kft. építőipari cég a kereslet kétszereződését tapasztalták, a kormányzati támogatások kampányainak hatására pedig közel ötszörösére emelkedett a napelemek ajánlatkérőinek száma.

A folyamat tovább erősödhet, ugyanis 2022 nyarától lép érvénybe egy új jogszabály, amely alapján a használatbavételi engedélyért minden háznak teljesítenie kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági eljárásait, azaz az ingatlannak legalább BB minősítésűnek kell lennie. Ehhez a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiaforrásokból kell majd fedezni, ami szintén nagyot lendít a fogyasztók érdeklődésén.

A napelemeket leginkább a megtérülés miatt keresik a fogyasztók. Egy napelemmodul ára teljesítménytől függően 31 500-51 500 Ft + áfa között mozog, ami nagyjából 8-10 év alatt termeli meg az árát. Az uniós áfairányelv friss módosítása után viszont lehet, hogy áfamentesek lesznek a napelemek, ami az árak mellett a megtérülési időt is lerövidíti.

A tetőcserepek lecserélése önmagában nem feltétlenül csökkenti az energiafelhasználást, viszont megfelelő hőszigeteléssel kombinálva jelentős eredményeket lehet elérni, ami a rezsiköltségen is látható. A szarufa feletti hőszigeteléssel például akár 40-50%-kal kevesebb hőveszteség érhető el, mint a hagyományos, szarufák közötti hőszigetelés beépítésénél. Összehasonlításként, egy 14 centi vastag szarufa feletti szigetelés akár 30 centi vastag kőzetgyapotot is ki tud váltani.

A természetes fény maximális kihasználása szintén segít az energiatakarékos otthon kialakításánál, hogy legalább nappal ne kelljen villanyt égetni. Erre jó opció egy fénycsatorna beszerelése, ami a tetőn lévő lukon keresztül tükrözi le a napfényt a szobába. Bár szintén befektetett tőkét igényel, hosszabb távon csökkenti a villanyszámlát. A lakások karbonlábnyomát a felhasznált anyagok megválogatásával is lehet csökkenteni, a beton alapjául szolgáló cement például szintén nem túl környezetbarát, a kiváltó anyagra viszont még nincs egységes álláspont, jelenleg több megoldással is próbálkoznak.

Az ökotudatosság azonban nem feltétlenül a vastag pénztárcánál kezdődik. Egy fiatal munkavállaló, vagy egy egyetemi hallgató – aki gyakran bérelt lakásban él – szintén sokat tehet a környezetért alacsonyabb jövedelméből is. „Sokszor nem a környezetkímélő termékekkel segítünk a legtöbbet, hanem azzal, ha nem vásárolunk új, fölösleges dolgokat. Az energiatakarékos megoldások is jók tudnak lenni, de háztartási szinten is előfordulhat, hogy ezek fokozzák az energiahasználatot. Például lehetséges, hogy egy takarékos tárgynál – mondjuk LED lámpánál vagy víztakarékos zuhanyfejnél – kevésbé figyelünk az ésszerű használatra, és végül többet használjuk őket. Vagy a spórolt pénzt költjük el energiaigényesebb módon. De a zöldebb megoldásokkal elaltathatjuk a lelkiismeretünket, úgy érezzük, már megtettünk mindent” – magyarázta Pribéli Levente, a Fridays For Future mozgalom tagja. Szerinte a technológiai megoldások önmagukban kevesek, a hozzáálláson is változtatni kell. Gyakran csak azért vásárolnak meg egy tárgyat az emberek, mert az környezetbarát, ezzel pedig még tovább nő az ökológiai lábnyom. Bizonyos termékek sokszor státusszimbólumként is szolgálnak, ami megint csak a fölösleges költekezésre sarkall.

„Az lenne a lényeg, hogy ne csak technológia fejlesztésekben higgyünk. Gyakran alapnak tekintjük, hogy az energiafelhasználás nő, és ezt a növekvő igényt próbáljuk zöldebben kielégíteni, de nagyon fontos lenne, hogy elgondolkodjunk, miért ekkora és ezt hogyan lehetne csökkenteni. Nyilván ide tartoznak technikai megoldások is, mint a falak leszigetelése vagy az ablakok kicserélése, de ezek nem kizárólagosak.” Az egyetemi hallgató szerint pénztárcabarát és környezetbarát megoldás, ha egy-két fokkal lejjebb tekerjük a termosztátot, vagy ha olyan körülményeket teremtünk a nyári időszakban, amitől kevésbé melegszik fel az épület, például redőnyökkel, akkor kevésbé lesz szükség a légkondicionáló használatára. A légkondi egyre inkább egy szükséges rossznak tűnik a városi hősziget hatás és a felmelegedés miatt, de valójában ez is hozzájárul a hőmérséklet növekedéséhez és a környezet szennyezéséhez.